Zsibbad szó jelentése
zsibbad (ige)
1. Testrész bizsereg. Egy végtag bizsereg, zsong a rossz vérkeringés vagy idegi szabályozási zavar miatt átmeneti, felületi érzéstelenség, kisebb-nagyobb mozgatási nehézség kíséretében.
A tornásznak a sok guggolás miatt zsibbad a lábszára. A pénztárosnak a sok üléstől zsibbad a lába. – Minden tagom zsibbad – panaszkodott a beteg az orvosnak.
2. Átmenetileg érzéketlenné válik egy testrész egy orvosi eljárás következtében.
A fogorvosnál a betegnek az injekciótól már zsibbad az ínye. Amikor zsibbad az ember szája, nem tud rendesen beszélni.
3. Átvitt értelemben: Tehetetlenné válik egy testi vagy lelki képesség, erő; bénulni kezd.
A pultos lány erénye az erőszakosan udvarló, visszajáró vendége szüntelen ostromára már érezhetően zsibbadt. Az írónak már valahogy zsibbadt a fantáziája: történetei kezdtek túlságosan egymásra hasonlítani.
4. Régies, átvitt értelemben: Csaknem élettelen lesz egy hely; egészséges elevenségét elveszti, és mozdulatlanságban dermed egy folyamat, tevékenység, mozgalom vagy közösség; nem virágzik, nem fejlődik tovább; pang, tesped.
Az unalmas kisvárosban zsibbad az élet. A karácsonyi forgatag után január elején zsibbadnak az üzletek.
Eredet [zsibbad < ómagyar: zsibbad < ősmagyar: zsibeg, zsibejěg, zsibog (zsibbad, sajog) < dravida: sombu (zsibbad < lassú, tompa)]
