Savanyú szó jelentése
savanyú (melléknév)
Szájat összehúzó (íz), amely a citrom, ecet vagy éretlen szőlő ízéhez hasonlít. Ilyen ízű (étel, gyümölcs, folyadék).
Az ecet savanyú ételízesítő. A savanyú gyümölcs legtöbbször még éretlen. A citrom savanyú leve kellemes hatású a hideg limonádéban nyáron.
Eredet [savanyú < ómagyar: savanyú < ősmagyar: csámporú (savanyú, savas, „csávájú”) < csáva]
Lásd még: sóska
További részletezés
1. Citromhoz hasonlóra ízesített (étel, folyadék, anyag), amelyet erjesztéssel vagy ecet, citrom vagy más hasonló ízt okozó anyag hozzáadásával készítettek.
A savanyú káposzta nagyon egészséges. A legtöbb ember savanyú lével szereti a fejes salátát. Azt mondják, hogy a savanyú leves jót tesz a gyomornak.
2. Még nem érett (gyümölcs), amely nem vált még kellően édessé.
A savanyú szilvát még nem érdemes leszedni a fáról. A savanyú szőlőben még nincs elég cukor.
3. Gáztól, füsttől savas ízt okozó (levegő, szag, gáznemű anyag).
A gőzmozdony savanyú füstjét érzik a vonatra várakozó utasok. A gyárudvaron is érezhető a gyártás során felhasznált anyag savanyú szaga.
4. Fullasztóan rossz (levegő); az emberi vagy állat testek kipárolgásától egészségtelen, bűzös (szag).
A savanyú szagú szobát ki kell szellőztetni. A kórterem savanyú levegőjébe fertőtlenítőszer szaga keveredik.
5. Átvitt értelemben: Rossz hangulatú (személy), aki akkor is ilyen, amikor jókedvet mutatna vagy éppen tréfálkozna.
A savanyú igazgatót nem nagyon kedvelte a titkárnője a fura modora miatt. A savanyú kritikus viccel akarta elütni az írásának élét.
6. Átvitt értelemben: Rosszkedvű személyre jellemző, rá valló; kényszeredett, kelletlen.
A népszerű humorista savanyú beszólásai nagy sikert arattak. Előadás közben az arcán mindig ott látszott egy savanyú mosoly.
7. Átvitt értelemben: Kínos érzést keltő (jelenség, körülmény), amely bántó levertséget okoz.
A gazdátlanul álló házban savanyú légkör fogadta a belépő férfit. Mivel már fáradt volt, ezzel a savanyú érzéssel nem törődve leheveredett a szobában talált rozoga ágyra.
8. Átvitt értelemben: Mély fájdalmat okozó, mélyen elszomorító, elkeserítő, leverő (esemény, dolog), nehezen elviselhető (érzés, lelkiállapot).
Az özvegy szívét a savanyú bánat emészti. A férje elvesztése savanyú veszteség számára.
9. Átvitt értelemben: Fájdalmas érzést kifejező, keserves (arc, megnyilatkozás).
A kislány savanyú sírásba kezdett, mert elvették a játékát. Az anyja savanyú arccal néz a gyerekére, mert megint lázasnak érzi a homlokát.
10. Átvitt értelemben: Tartósan csalódott (személy), aki kiábrándult, és ezért bús, elkeseredett.
A savanyú öregembert meggyötörte az élet. Egy savanyú lélek nem jár emberek közé, magányosan él.
11. Átvitt értelemben: Csalódott személyhez tartozó, rá jellemző, vele kapcsolatos (hozzáállás, viselkedés, dolog).
A férfi savanyú lélekkel hallgatja a rádióban, merre tart a világ. A megcsalt szerelmes savanyú szíve nagyon fáj.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Beleharap a savanyú almába – (a.) kénytelen-kelletlen belefog egy kellemetlen munkába; b.) kényszeredetten elvállal egy rossz dolgot).
Olyan a képe, mint a savanyú uborka – (kedvetlen, kelletlen, kényszeredett a viselkedése, illetve az arckifejezése).
Olyan képet vág / Olyan az arca, mintha savanyú almába harapott volna – (siralmasan fanyar, kedvetlen kifejezést mutat az arca).
Savanyú a gyomra/nyelve/szája – (kellemetlenül összehúzó, égő érzése van a gyomrában, szájában).
Savanyú a szőlő – (azért nyilatkozik lekicsinylő megvetéssel róla, mert úgysem tudja elérni, megszerezni).
Savanyú, mint az ecet – (szájat nagyon összehúzó, csípős).
savanyú (főnév)
1. Szájat összehúzó íz, amely a citrom, ecet, vagy éretlen szőlő ízéhez hasonlít.
A citrom savanyúja jól illik az italba. A férfi jobban szereti a savanyút az édesnél.
2. Üvegben kapható tartósított uborka, paprika vagy káposzta, amit citromhoz hasonló ízűvé tettek erjesztéssel, illetve ecet, vagy hasonló ízt okozó más anyag hozzáadásával.
A férfi savanyút eszik a rántott húshoz. Azt mondják, hogy a savanyú jót tesz a gyomornak.
Lezárva 7K: 2014. november 29., 13:44
