Sámán szó jelentése
sámán (főnév)
1. Vallás: Tudós ember; az emberi lélek jó ismerője természeti népeknél. Egy kisebb népcsoport, törzs szellemi vezetője és gyógyító embere. Közvetítő a szellemvilág és az anyagi világ között.
A sámán eljött a sátorban fekvő beteghez. A sámán dobszó kísérete mellett énekel az esti tűznél. A magyar sámánokat táltosoknak hívták.
2. Átvitt értelemben: Varázsló személy. Tudományát őseitől örökölte és ősi szerekkel gyógyít vagy varázsol. Az eljárásaival (például ráolvasással, igézéssel, bájolással) jót, de rosszat is képes előidézni.
A sámán biztos megátkozta a pásztort, mert elpusztult a birka. A sámán itala a lány felé fordította a kiszemelt legény szívét.
3. Elavult, vallás: Buddhista szerzetes.
A sámánok egy kolostorban élnek a hegyen. A sámán lejár a faluba élelmet kéregetni.
Eredet [sámán < német: Schamane (sámán) < kínai: sha men (buddhista szerzetes) < szanszkrit: sramana (aszkéta, „tudó ember”)]
