Rügy szó jelentése
rügy (főnév)
1. Hajtás-kezdemény; fa és bokor ágán fejlődő gömbölyű vagy megnyúlt kidudorodás, amelyből vessző, levél vagy virág fejlődik.
A gazda a szőlővesszőkön a rügyeket vizsgálja. A gyümölcsfa rügyei megduzzadnak tavasszal.
2. Régies, átvitt értelemben: Kis leveles ág vagy szár, amely egy hajtás kezdeményből fejlődik ki.
A gyümölcsfán már nőnek a rügyek. Idővel a rügyek megvastagodnak, és virágba borulnak.
3. Elavult, átvitt értelemben: Még kiskorú személy. Serdületlen gyerek; közvetlen leszármazott.
A lakótelepen felnövő rügyek a játszótéren labdáznak, fogócskáznak, hintáznak. A rügy önálló felnőtté nevelése fontos a szülőknek.
Eredet [rügy < ómagyar: rügy < ősmagyar: rigy, rigya (rügy) < dravida: uridal, urivu (rügy, hajtás) < uri (hajt, csírázik)]
