Kapál szó jelentése
kapál (ige I.)
1. Gyomot irt; kézi talajjavító szerszámmal művel gyomos földet.
A lány a kertben kapál. Az asszonyok a kukoricatáblán kapálnak.
2. Ráhúzott földdel elborít, betakar vagy megtölt egy helyet. Egy növény tövét földdel feltölti, vagy egy növény körül kapával gyomtalanítja a földet.
A lány a gyomot kapálja a kertben. Időnként kapálják a kukoricát a falu határában.
3. Földet húz vagy dobál árokba, gödörbe egy kéziszerszámmal.
A kiásott homokot az árokba kapálják. A sírásók a nyitott sírgödörbe kapálják a kiásott földet a koporsó leeresztése után.
4. Átvitt értelemben: Kapargatva ütögeti a földet az első lábával, patájával ló vagy más nagyobb állat türelmetlenségében, izgatottságában. Földet, port rugdos így.
A türelmetlen versenyló a futam előtt kapál a lábával. A dühös bika fújtat és kapál.
Eredet [kapál < kapa + -l (igeképző)]
