Rogy szó jelentése
rogy (ige)
1. Egy helyre dől egész testével álló helyzetből egy élőlény, mert elerőtlenedik vagy eszméletét veszti.
Az ájult ember a földre rogyna, ha nem kapnák el. A meglőtt vad a hóba rogy.
2. Bizonytalanul áll, ide-oda mozdul láb, térd illetve maga az ember, nagyobb állat.
Az öreg ember térde a fáradtságtól rogy. A teve a rárakott nagy teher alatt rogy.
3. Kisebb darabokra hull szét tárgy, épület, illetve szikla, meredek part, esetleg más szilárd test az összetartó erő megszűnése miatt, és egyes darabjai egymás után leesnek.
A régi fal egyes részei a földre rogynak. A megrepedezett sziklafal az útra rogy.
4. Átvitt értelemben: Nyomasztólag hat rá lelki teher; hirtelen ránehezedik.
A szegény asszonyra rogy a gyász. A gazdára rogy a jégverés okozta gond.
Eredet [rogy < ómagyar: rogy < ősmagyar: rod, rodgyad (lerogy) < dravida: arlundu (rogy < lesüllyed)]
