Rezonál szó jelentése
rezonál (ige)
1. Fizika: Együtt rezeg egy másik forrásból származó rezgésekkel egy rezegni képes test vagy tárgy a saját természetes rezgésszámán.
A gitár teste együtt rezonál a megpendített húrral. Az ablak üvege rezonál az erős zajra.
2. Villamosság: Elektromágneses kölcsönhatásba lép; egy egyedi rezgésszámra beállított elektromos áramkör (rezgőkör) aktívan működni kezd egy azonos jellemzőkkel rezgő másik áramkörből kibocsátott jelek hatására.
A rádióvevő rezonál az adóból érkező jelekre. A rádió csak akkor szólal meg, amikor a beállítása rezonál az adóval.
3. Szleng, átvitt értelemben: Hasonló érzelemmel válaszol egy fellépő érzelmi megnyilvánulásra. A viselkedése alkalmazkodik más személy érzéséhez.
A főnök megértően rezonált a beosztott panaszára. A kölcsönös vonzalom úgy kezdődött a fiatalok között, hogy mindketten rezonáltak a másik érzéseire.
Eredet [rezonál < olasz: risonare (rezonál, megzendül) < latin: resono (zeng, visszhangzik) < latin: re- (újra; elöljáró) + sono (hangzik) < szanszkrit: svana (hang)]
