Eksztázis szó jelentése
eksztázis (főnév)
1. Szleng: Önkívületi állapot, amely erősen izgatott lelkiállapottal jár. Ekkor a személy nincs tudatában annak, hogy ki ő és mit csinál, csak ösztönösen reagál az őt ért hatásokra.
A pap a bálvány előtt a belélegzett bódító füst hatására eksztázisba esett, hogy az istenhez szólhasson. Ez az eksztázis fél óráig tartott, majd a férfi hirtelen összeesett.
2. Szleng, átvitt értelemben: Nagyfokú izgatottság, hevület, rajongás; elfogult túlzott lelkesedés.
A koncert során a közönség eksztázis közepette énekelte a refrént. A nagy művészekről az a hír járja, hogy alkotás közben az eksztázis miatt képesek remekműveket alkotni, de ez nem igaz.
Eredet [eksztázis < latin: exstasis (megrettenés, önkívület) < görög: eksztaszisz (észvesztés < kilépés) < ek- (el-, ki-) + sztaszisz (helyzet) < hisztano (mozdít)]
