Reveláció szó jelentése
reveláció (főnév)
1. Szleng: Váratlan, meglepő felismerés, felfedezés. Hirtelen támadt megértés; rejtett összefüggések meglátása.
A találmány revelációját egy felröppenő madár adta. A jó ismeretterjesztő előadás revelációként hat a közönségre.
2. Szleng: Tények feltárása. Meglepő adatok ismertté tétele.
Az újságcikk a kormány titkos szerződésének a revelációja lett. Az újságíró álma egy olyan szenzáció, ami igazi revelációt jelent a közvélemény számára.
3. Vallás: Isteni kinyilatkoztatás. Isten mondandójának megismertetése, vagy akaratának közlése az emberiséggel, illetve az így közölt vallási igazságok összessége.
Az isteni reveláció az öreg bölcs szájából hangzik el. A hívők számára a vallások szent könyvei mind az Isten revelációját tartalmazzák.
4. Régies: Ünnepélyes bejelentés. Nagy fontosságú esemény egy közösség életében.
A király az ellene lázadóknak adott kegyelmet egy revelációban hirdette ki. Az új államforma revelációja ünnepélyes keretek között történt.
Eredet [reveláció < latin: revelatio (leleplezés) < re- (vissza; elöljáró) + velo (leplez, eltakar) < velum (takaró, szövet) < vexillum (lobogó, „hordozott”) < vexo, veho (hordoz, visz) < görög: eko (visz, tart)]
