Márt szó jelentése
márt (ige)
1. Híg anyagba, folyadékba merít egy szilárd testet, tárgyat, hogy az nedves legyen, illetve azért, hogy a folyadékot, híg anyagot magába szívja.
Az asszony a ruhát a vízbe mártja. A férfi a lábát a meleg vízbe mártja, hogy megmossa.
2. Híg ételt felitat; híg ételt vagy italt belemerített, majd belőle kiemelt kenyérrel, kaláccsal felszívat, és úgy eszi.
A férfi a kenyeret a pörkölt zsírjába mártja. A gyerekek a kalácsot a kakaóba mártják.
3. Átvitt értelemben: Egy testbe döf egy szúró fegyverrel.
A katona a lándzsáját az ellenségbe mártja. A vadász a rátámadó medvébe mártja a kését.
4. Átvitt értelemben: Kellemetlen ügybe kever egy másik személyt.
Az árulkodó gyerek másokat is a verekedésbe márt. A gyanúsított vallomásával másokat is ügybe márt.
Eredet [márt < ómagyar: márt < ősmagyar: árt (merít, árt (ige II.))]
