Patkány szó jelentése
patkány (főnév)
1. Rágcsáló állat, amely emberi lakóhelyek körül, a föld felszínén vagy a föld alatti üregekben, odúkban él. Szinte mindent megrág, jól úszik. Farka hosszú, testmérete arasznyi, bundája fajtól függően szürke, barna színű. Az egész Földön elterjedt állat.
A házi kedvencként tartott patkányok bundája változatos színű. A patkány nagyon szapora állat. A patkányok rangsor szerint működő közösségekben élnek.
2. Átvitt értelemben: Megvetett személy, aki jellemtelen, undok, kártékony, vagy ilyen ember hírében áll.
A katonaságnál az őrmestert patkánynak tartják az újoncok. A kellemetlen alakot patkánynak hívják a háta mögött.
3. Tájszó: Rovarevő állat, amely túrásokkal sűrűn jelzett föld alatti járatokban él; vakondok. Rosszul lát, de kitűnően hall, bár külső fülkagylója nincs. Bundája bársonyos, csaknem fekete. Testhossza: 15–17 centiméter. Fő tápláléka a giliszta, de megeszi a rovarokat, bogarakat, lótetűt is.
A kertész nem örül a patkányra utaló túrásnak a kiültetett palánták között. A patkány gátakba fúrt járatai veszélyesek.
Eredet [patkány < ómagyar: patkány < ősmagyar: pockány, pocegér (patkány, „dagadt egér”) < pocik (egér, „pocakos”) < poc (patkány, pocak, has)]
Lásd még: pocok
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Házi patkány – (Állattan: sötét palaszürke, majdnem fekete színű rágcsáló állat, amely vékony, de a fej és a test együttes hosszánál hosszabb farkú, és padlásokon, csűrökben, éléskamrákban tanyázik; /latin neve: Rattus rattus/).
Szárazföldi patkány – (Hajózás: szárazföldi ember, aki nem tengerész).
Vándorpatkány – (Állattan: barna, sárgás szürke bundájú, a házi patkánynál nagyobb testű rágcsáló állat, amelyik főleg a föld alatt, a városok szennyvízcsatornáiban él; jól úszik; /latin neve: Rattus norvegicus/).
