Legénykor szó jelentése
legénykor (főnév)
1. Férfi ifjúkora a kamaszkor után, házasodás előtt.
Most lépett a legénykorba.
2. Az évek sora, amelyet egy férfi iparossegédként, vagy nőtlenül tölt el.
Eredet [legénykor < legény + -kor (főnévképző)]
Nyelvtani adatok
Szóhasználati megjegyzés
Különírjuk pontosabb időszakot megadó értelemben: Fiatal legény koromban sokat csavarogtam. Már pelyhedző bajszú legény koromban katonának álltam.