Vándor szó jelentése
vándor (főnév)
1. Gyalogos személy, aki a vidéket járja.
A vándor végigjárja az országot. A vándor magával viszi az összes holmiját.
2. Átvitt értelemben: Közönséges ember, aki saját életének útját járja; halandó ember, aki ki van téve a sors szeszélyének.
Mindenki vándor a születéstől a halálig. A vándorokat egymáshoz sodorja, vagy éppen elválasztja a sors.
3. Régies: Világot járó személy, aki gyakorlati tapasztalatokat vagy tudást szerez úgy, hogy sok helyet bejár, és így megismeri, amit mások tesznek vagy tudnak. Szakmai tudást és tapasztalatot összeszedő iparos, aki sok helyen megfordul és ott hosszabb-rövidebb ideig dolgozik vagy tanul.
Régen egy-egy szakma vándorai bejárták a külföldi mestereket. Az építkezésen egy messziről jött vándor is dolgozik a kőművesmester mellett.
Eredet [vándor < német: wander- (vándor-) < germán: vadan (gyalogol)]
Megjegyzés: A mesterséget kitanult fiataloknak kötelező volt idegen földre vándorolni és ottani mestereknél is tanulni, majd a vándoréveket követően kaphattak „mester” címet.
vándor (melléknév)
Egyik helyről a másikra járó (személy), aki tanulás, tapasztalatszerzés vagy mesterség gyakorlása miatt munkát keres vagy világot lát. Az ilyen ember rendszerint gyalog megy faluról falura, városról városra, egyik vidékről vagy országból a másikba.
A vándor cipész az egyik mester műhelyétől a másikig megy, hogy egy ideig ott dolgozzon. Egy vándor kőműves áll be az építkezéshez.
További részletezés
1. Egyik helyről a másikra járó személyre jellemző (élet vagy gondolkodásmód, magatartás); vele kapcsolatos (dolog); tőle származó (tárgy).
A vándor holmik egy zsákban vannak. A vándor szerszámokra nagyon vigyáz a gazdájuk.
2. Átvitt értelemben: Állandó mozgásban levő, messze elszálló, más vidékre is eljutó (természeti jelenség, dolog).
Az égen vándor felhőket visz a szél. A szél felkapja a vándor homokot és messzire elviszi.
3. Átvitt értelemben: Szájról szájra járó (hír), amely az egyik vidékről a másikra terjed.
A vándor pletyka gyakran rosszindulatú. A vándor híresztelésnek legtöbbször nincs alapja.
4. Átvitt értelemben: Egy ideig meglevő (állapot, érzés, jelenség), amely aztán elmúlik, eltűnik.
Az öreg csontjaiban vándor fájdalom van: hol itt, hol ott jelentkezik. A vándor gond ahogy jött, úgy el is megy.
5. Régies: Rendszeresen költöző (madár), amely az év egy szakában egy területen él, majd az időjárás változásakor más vidékre repül csapatostul.
A vándor gólyák Afrikában telelnek át. Vándor darvak szállnak az égen.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Vándor evezős – (Sport: több napon át tartó vízi túra résztvevője).
Vándor színház – (Színház: olyan színtársulat, amely sok helyet bejárva tartja az előadásait egy vidéken, országban).
Lezárva 7K: 2014. július 31., 13:13
