Menny szó jelentése
menny (főnév)
1. Isten lakóhelye, ahol az angyalokkal és a szentekkel együtt létezik (a kereszténység tanítása szerint).
A régi emberek elképzelése szerint a menny fenn van az égben. A menny nem lehet egy hely az anyagi világon belül.
2. Átvitt értelemben: A legnagyobb boldogság, amely csak elképzelhető egy ember számára.
A fiatal pár mézesheteiben a mennyben érzi magát. A mennyet mindenki saját lelkében találhatja meg, ha mások megsegítésével éri el.
3. Átvitt értelemben: Boltozatnak látszó tér a föld felett, a magasban; ég.
Nyáron általában derült, tiszta a menny. Ősszel gyakran beborul a menny, ilyenkor sok eső esik.
4. Átvitt értelemben, vallási: Boldog örök élet, amely a halál után az emberre várhat.
A szentnek a mennyben van része. A menny jutalma vár a hősökre.
Eredet [menny < ómagyar: menny < ősmagyar: munhi, mönhi (menny) < dravida: mánam (menny, ég) < man (magasság, nagyság)]
