Begyes szó jelentése
begyes (melléknév)
1. Fejlett, nagy begyű (madár, különösen házi szárnyas).
A tyúkudvarban három begyes tyúk kapirgált. A galambdúcon egy begyes galamb búg.
2. Népies, átvitt értelemben: Nagy mellű (lány, nő).
A legény szeme a vásáron megakadt egy begyes menyecskén. A piacon az a kofa, akinél mindig friss zöldséget lehet kapni, egy kövér, begyes asszony.
3. Népies, átvitt értelemben: Hetykén rátarti (személy, viselkedés); önteltségre, büszkeségre valló (testtartás, mozgás).
A huszárkapitány begyes tartásával kitűnt a többi katona közül. A gazdag kereskedő felesége begyes járással ment végig a falu főutcáján.
4. Régies, átvitt értelemben: Túlságosan önérzetes (nő), aki öntelten rátarti.
A titkárnő gyakran játszik begyes „kisfőnököt” mások előtt. A begyes lányka foghegyről beszél a legényekkel.
Eredet [begyes < begy + -es (melléknévképző)]
