Békesség szó jelentése
békesség (főnév)
1. Nyugalmas állapot, amely ellenségeskedéstől, viszálytól, zavargásoktól mentes.
A családi békesség karácsonykor a legnagyobb. A vitázó szomszédoknak sikerült megegyezni, így végre békesség van közöttük.
2. Ellenségeskedés nélküli élet; népek egymás közötti viszály nélküli viszonya, amikor a problémás ügyeket tárgyalások útján oldják meg, fegyveres erőszak alkalmazása, háború nélkül.
A háborút követő békesség során az első feladat az ország újjáépítése volt. A tartós békesség biztosítja a jó megélhetést.
3. Nyugodt kedélyállapot; zavar, ingerültség vagy izgalom nélküli lét.
A betegek békességgel tűrik a kezelést. Nem illik mások békességét megzavarni.
4. Megnyugtató csendesség, ami az ember nélküli természet, a mások nélküli magány sajátja, és ami gyógyítóan hat a hétköznapi életvitel során felzaklatott lélekre.
A nyáresti békességben jól esett az egész napi munka után kisétálni a parkba. A mérnök szeretett horgászni, mert a hajnali természet békessége erőt adott neki egész napra.
Eredet [békesség < béke + -s- (kötőhang) + -ség (főnévképző)]
