Abszolút szó jelentése
abszolút (melléknév)
1. Tudományos: Szélsőséges minőségű vagy tulajdonságú. A legteljesebb értelemben vett, a maga nemében tökéletes.
A jó meghatározás abszolút követelmény egy minőségi szótárban. A Milói Vénusz szobor jelentette egykor az abszolút szépséget.
2. Filozófia: Korlátozásoktól mentes, amikor a szóban forgó tulajdonságban nincs semmilyen csökkentő tényező vagy annak tekinthető más minőség vagy tulajdonság.
Az abszolút igazság elérhetetlen. Nincs olyan, hogy abszolút jó, vagy abszolút rossz.
3. Történelmi: Korlátlan hatalmú, egyeduralommal kormányzó, amikor az uralkodó önkényesen kormányoz törvényerejű rendeletekkel, parancsokkal, minden más nézet figyelembevétele, más csoport megkérdezése nélkül.
Az ókorban sok birodalom élén abszolút királyok uralkodtak. Ha elég bölcs és erős az abszolút uralkodó, akkor az ország virágzásnak indulhat.
Eredet [abszolút < latin: absolutus (teljes, feltétlen, független) < absolvo (felszabadít, különválaszt) < ab- (el; határozói előtag I.) + solvo (oldoz)]
