Alibi szó jelentése
alibi (főnév)
1. Jogi: Bűncselekmény elkövetése idején másutt, nem a tett színhelyén való tartózkodás.
A rendőrségi kihallgatás során a gyanúsított alibire hivatkozott. A nyomozó kérdésére, hogy mivel tudja igazolni az alibijét, a kérdezett a barátja kihallgatását kérte az ügyben.
2. Jogi: A máshollét bizonyítása, igazolása. Azoknak a tárgyi bizonyítékoknak, érveknek, illetve tanúvallomásoknak az összessége, amelyekkel egy személy hitelt érdemlően alá tudja támasztani azt, hogy ő nem volt jelen a bűncselekmény helyszínén annak időpontjában.
A rendőrségnek nem volt mit tennie, a gyanúsított tökéletes alibije miatt kénytelen volt őt elengedni. Az alibi miatt a nyomozást más irányba folytatták.
3. Ügyesen kieszelt mentség, ürügy egy mulasztásra, illetve ennek igazolására.
A féltékeny férj megleste a felesége e-mailjeit, és az ott olvasott üzenet szavait úgy forgatta ki, hogy kellő alibit szolgáltasson neki egy újabb veszekedés kiprovokálására. Az anya nem vette be a fia alibijét, miért nem tanult a dolgozatírásra.
Eredet [alibi < latin: alibi (máshol) < alius (más)]
