Űr szó jelentése
űr (főnév)
1. a föld légterén kívüli tér, ahol bolygók és csillagok vannak.
Sok bolygó van odakint az űrben.
2. Üres tér.
3. Öblös tárgy belső ürege.
4. Fejbeli gyöngeség, tehetségtelenség.
5. A szívnek azon állapota, melynél fogva minden érzelemre képtelen.
Neje halála után nagy űr támadt a kebelében.
6. Bármilyen szellemi kötelék hiánya.
Ezek után még nagyobb űr választotta el őket egymástól.
Eredet [űr < ómagyar: üre (űr, ürege) < ősmagyar: ürü (üreges, üres, éhes) < dravida: orli (üres)]