Rablánc szó jelentése
rablánc (főnév)
1. Egymásba kapcsolt fémgyűrűk sora, amellyel a rab kezét vagy lábát összefűzik, illetve amit a kezére vagy a lábára tesznek.
A várbörtönben rabláncon tartják a foglyokat. A rablánc végére egy nehéz vasgolyót erősítettek.
2. Átvitt értelemben: Szabadságtól megfosztás; egy személy vagy közösség szolgasága vagy elnyomatása, önrendelkezési jogának, döntési szabadságának nagyfokú korlátozása vagy megszüntetése.
Az elnyomottak szabadulni akarnak a rabláncuktól. A hódítók rablánca ellen fellázad a megszállt terület népe.
3. Átvitt értelemben: Terhet jelentő kötöttség; káros szokás vagy nehéz helyzet, amely az embert bizonyos szempontból korlátozza.
A játékszenvedély rabláncától nehéz megszabadulni. Az adósság rabláncából csak hosszú évek után sikerült kiszabadulni a családnak.
4. Átvitt értelemben: Az elnyomottság állapota, amikor erős függőség korlátoz szabad döntésben, cselekvőképességben. Rabszolgaság vagy rabszolgasors.
A rablánc súlya alatt nyomorúságos az élet. A rablánc ellen minden ember lázad.
