Burok szó jelentése
burok, burkok, burka (főnév)
1. Vékony külső réteg, amely egy tárgyat, szerkezetet, egységes részt körülvesz, véd vagy betakar.
Az éretlen dió burka még zöld. A gyümölcsöt fogyasztás előtt megszabadítják a burkától.
2. Bonctan: Vékony hártya, amely körülveszi a magzatot az anyaméhben.
A burok már megrepedt és a gyerek hamarosan megszületik. A szülés után az újszülöttön maradt burkot teljesen eltávolítják.
3. Átvitt értelemben: Fedő körülmény. A valóságot eltakaró helyzet, megnyilatkozás, amely elrejti az igazi tartalmat.
A beszéd mézesmázos burka eltakarja a valódi szándékot. A dicséretnek hangzó burokról kiderült, hogy egyáltalán nem őszinte.
4. Régies, átvitt értelemben: Testen viselt öltözék; külső megjelenés; ruha.
A lány egy csinos burkot vett fel. Az operában viselt burok illett az alkalomhoz.
Eredet [burok < bur(a) + -ok (főnévképző)]
