Bujt szó jelentése
bujt (ige I.)
Kertészet, szőlészet: Növényt szaporít. A szaporítandó növény élő, levágatlan hajtását, vesszejét egy-két (rügy)szem kihagyásával a föld alá dugja vagy földdel betakarja, hogy a föld alatti rész gyökeret verjen.
A kertész rózsát bujt. A gazda a szőlőben a tőkékről egy másik sorba vesszőket bujt.
Eredet [bujt < ómagyar: bujt < buj(a) (szaporodó) + -(í)t (igeképző)]
A szó alakját befolyásolta a bújtat ige is.
bujt (ige II.)
1. Alattomosan uszít; titokban rosszindulatú, ártalmas tett megtételére biztat.
Az anyós egymás ellen bujtotta a fiatal párt. Aki hízelegve híresztel, gyanús, hogy valójában az ellen bujt, akiről pletykál. A politikus beszédében a kormány ellen bujtja hallgatóságát.
2. Népies: Szenvedélyt szít, éleszt.
A lány viselkedésével tovább bujtotta a vele kacérkodó legény vágyát. A szerelmesek addig-addig bujtják egymást, míg már csak az alkalmat keresik, ahol egymáséi lehetnek.
Eredet [bujt < ómagyar: bujt < dravida: muyaltu (noszogat, piszkál)]
