Bölcsőde szó jelentése
bölcsőde (főnév)
1. Gyereknevelő intézmény, ahová az óvodás kor előtti, 3 évesnél fiatalabb gyerekek járnak; ez az intézmény egész napos foglalkoztatást és ellátást biztosít a szakképzett nevelőnők felügyeletére bízott gyerekeknek.
A bölcsőde megkönnyíti a munkába járó szülők dolgát. A bölcsődében sokat játszanak a kisgyerekek.
2. A gyereknevelő intézmény épülete, ahol a kisgyerekek az egész napot eltöltik.
A bölcsődét a nyári szünetben kifestik. A bölcsődéhez egy nagy udvar is tartozik.
3. Minden kisgyerek, aki egy ilyen (1) gyereknevelő intézménybe jár.
Jó időben az egész bölcsőde kint játszik az udvaron. A bölcsőde délután néhány órát alszik.
4. Elavult: Árvaház csecsemők részére.
A bölcsődéből a babák gyakran intézetbe kerülnek. A szerencsés babák a bölcsődéből nevelőszülőkhöz kerülhetnek.
Eredet [bölcsőde < bölcső + -de (főnévképző)]