Bodza szó jelentése
bodza (főnév)
1. Bokros növény, amely erdőszélen, ligetekben, kerítések mellett sok helyen nő. Fehér, ernyős virágának illata átható; termése feketés-lila bogyó. Néha fává is megnövő növények nemzetsége, illetve ennek egyik faja vagy egyede; bodzafa. (Latin neve: Sambucus.)
A bodza ágainak belsejében jellegzetes, puha, szivacsszerű rész, bél húzódik végig. A bodzából könnyű üreges botot kapni, és sípot készíteni.
2. Ernyős virág, amely ezen (1) a bokron vagy fán nő, és amely ételként is fogyasztható vagy belőle szörp készíthető.
Amikor a bodza virágzik, sokan mennek bodzát szedni, hogy abból finom italt készítsenek. A bodzát tésztába lehet forgatni és ki lehet sütni.
3. Feketés-lila bogyótermés, amely ennek (1) a borkornak a gyümölcse. Magában vagy lekvárként fogyasztható, de pálinkát is készítenek belőle.
A nagymama egy kosár bodzát szedett az út melletti bokrokról. A megmosott bodzából még aznap lekvárt főzött az unokáknak.
Eredet [bodza < ómagyar: bogyza (bogyózó, bogyós) < ősmagyar: borza (csöves, cső) < dravida: purlei (cső, lyukas)]
