Bizonylat szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Paloca (vitalap | szerkesztései) 2015. január 22., 17:14-kor történt szerkesztése után volt.
bizonylat (főnév)
1. Számvitel: Igazoló irat, amely egy könyvelési tételt, bevételt vagy kiadást igazol.
A könyvelő bekérte a vállalkozó bizonylatait. A vásárlás tényét számlával kell igazolni, és ezt a bizonylatot meg kell őrizni.
2. Hivatalos: Hivatalos okirat, amely egy helyzet, körülmény, tény igazolását tartalmazza; bizonyítvány.
A csomagolás mellett ott volt a minőségi bizonylat is. A beadványhoz csatolni kellett a bizonylatokat is. A szállítási bizonylat két példányban készült.
Eredet [bizonylat < bizony + -lat (főnévképző)]
Lezárva 7K: 2011. április 13., 21:57
