Bírálat szó jelentése
bírálat (főnév)
1. Értékelő vélemény elmondása egy személy vagy alkotás rossz vagy jó tulajdonságairól személyes megítélés alapján.
Az új könyv jó bírálatot kapott. Az újságban megjelent bírálat az egekig dicséri a díjat nyerő filmet.
2. Minősítő újságcikk. Értékelő írás, amely egy irodalmi, tudományos, művészeti alkotás gyengéiről, ritkábban értékeiről szól.
A színész elolvassa a róla megjelenő bírálatot. A bírálatban elismerően írnak az új darabban látható alakításáról.
3. Értékelő összehasonlítás; hasonló jellegű, de részleteiben eltérő alkotások, eljárások, dolgok jellemzőinek összevetése, és ez alapján egymással szembeni előnyeiknek és hátrányaiknak kimutatása.
A nyelvtanfolyamok bírálatából megtudtam, mik a különbségek közöttük. A javasolt megoldások elemző bírálata rámutat legtöbbjük hiányosságaira, és így könnyű kiválasztani azt, amelyik minden igényt kielégít.
4. Bántó leértékelés, amelynek nincs valós alapja vagy csak egy lényegtelen részlet hibájának eltúlzásán alapszik. Ez egy rejtett, gonosz törekvés arra, hogy a megcélzott személy eltűnjön, beszüntesse addigi tevékenységét, és egy burkolt próbálkozás is arra, hogy a beszélő személy a saját szégyenletes tetteiről és mulasztásairól elterelje a figyelmet.
A hűtlenkedő férj részéről egy nap se maradt el a bírálat a felesége felé. Sose azt nézd, hogy mit mond a bírálat, hanem hogy ki mondja: igaz ember-e vagy sem.
Eredet [bírálat < bírál + -at (főnévképző)]
