Len szó jelentése
len (főnév)
1. Rostos növény, aminek anyagából szövetet, kötelet vagy zsineget készítenek; rostjáért vagy olajos magjáért termesztett, kék virágú rostnövény (Linum usitatissimum).
A len magjából préselt olaj nagyon egészséges. A len rostjait ősidők óta felhasználja az ember ruhaszövet készítésére.
2. Bevetett terület, amin ezt (1) a növényt termesztik.
A gazdának van néhány hold lenje. A len mellett kukorica nő.
3. Learatott haszonnövény; a bevetett területen kinőtt, földből kihúzott és ipari feldolgozásra szánt, rostos szár.
A lent kévékben kötik össze. A lent a feldolgozás során áztatják.
4. Rostok tömege, amit ebből (1) a növényből nyernek, és fonásra alkalmas.
A lenből zsineget készít az asszony. Az asszonyok régen a házaknál fonták a lent.
Eredet [len < ómagyar: len < ősmagyar: len, ini (len) < germán, gót: lin, lein (len)]
