Különös szó jelentése
különös (melléknév)
1. Furcsa, szokatlan (személy, dolog), amely a rendestől, a megszokottól, a szabályostól (meghökkentően, megütközést keltően) elüt.
A karneváli menetben egy különös embert látni, aki hosszú gólyalábakon jár. Az utazó az őserdőben egy különös állatot fedezett fel. A fiú egy különös álom után ébred fel.
2. Sajátos, kivételes (tárgy, jelenség, dolog), amely a maga egyedi tulajdonságaiban minden mástól különbözik; csak egy egyedre, darabra, részre jellemző.
A csapat egy különös megbízatást kap. A gyűjtő csak különös darabokat vásárol meg.
3. Szűkebb területre vonatkozó (eljárás, módszer, szabály, törvény), amely eltér az általánosan érvényestől, használttól.
A kormány a kialakult helyzetet egy különös jogszabályban szabályozza. A professzor egy különös bizonyítást mutat be a matematika-előadásán.
Eredet [különös < külön + -ös (melléknévképző)]
