Lelőhely szó jelentése
lelőhely (főnév)
1. Feltárt terület, ahol adott ásványi kincset vagy leletet (2, 3) találtak vagy találni lehet.
A geológusok egy új kőolaj lelőhelyet tárnak fel. A régi temető egy régészeti lelőhely.
2. Átvitt értelemben: Adatokat tartalmazó írásmű, amelyben bizonyos szempontból figyelemre méltó ismeretek, tények találhatók, illetve amelyben több, adott szempontból jellemző tartalmi vagy formai sajátosság van.
Móra Ferenc legtöbb írása a magyar szólások gazdag lelőhelye. A középkori nyelvemlék régi szavak lelőhelye.
3. Átvitt értelemben, tudományos: Adatforrás megjelölés; egy tudományos munkában, szakkönyvben annak a műnek az adatai és a mű azon lapjának vagy lapjainak a sorszáma, ahonnan a szerző merítette az adatait, idézeteit.
A szerző a lábjegyzetben megadja a lelőhelyet is. A könyv végén a forrásművek jegyzéke pontosan felsorolja a lelőhelyeket.
Eredet [lelőhely < lel + -ő (melléknévképző) + hely]
