Legeleje szó jelentése
legeleje (főnév)
1. Közvetlenül az elején levő rész; térben mindjárt az elől levő rész, szél.
A régi könyv legeleje van a legrosszabb állapotban. A tanár a névsor legelejét kezdi hangosan olvasni.
2. Közvetlenül a legelső szakasz egy idő, folyamat, cselekvés kezdetén.
A 20. század legeleje még békés időszak volt. Az új korszak legeleje még tele van bizakodással.
3. Közvetlenül a kezdetén levő tartalom egy történésen, eseményen belül; az eseményt elindító mozzanat, cselekmény.
A könyv legeleje még eléggé unalmas. A film legelején már jól szórakozik a közönség.
4. Közvetlenül elől haladó emberek, járművek, akik egy irányba haladó tömeg élvonalán mennek.
A tüntetők legeleje tiltakozó táblákat visz. A menet legeleje énekel a leghangosabban. A támadás legelején harckocsik törnek előre.
5. Átvitt értelemben, népies: Legkiválóbbak csoportja egy közösségen belül; a legelső, legtekintélyesebb személyek együtt.
A falu legelejében benne volt a pap, a tanító és a jegyző. A polgármester családja a város legelejéhez tartozik.
Eredet [legeleje < leg- (felsőfok jele) + eleje]
