Konvoj szó jelentése
konvoj (főnév)
1. Zárt járműalakzat, amelyben több jármű egy sorban halad, és közös irányítás alatt egymással együttműködik. Az együttes haladás célja a útvonalon leselkedő veszélyek csökkentése.
A konvojban haladó teherautók egymás mögött haladnak a veszélyes úton. A konvojban a járművek egymáshoz igazodnak, egyik sem marad le. A konvoj védelmét felfegyverzett kísérőjárművek láthatják el. Az országba érkező küldöttség gépkocsijait motoros rendőrök konvojban kísérik a repülőtérről a város szívébe.
2. Zárt hajóalakzat; főleg kereskedelmi hajók együtt haladó csoportja, többnyire védelmükre kirendelt kisebb, gyors hadihajók kíséretében.
A II. világháborúban az Atlanti-óceán északi részén konvojok szállították a hadianyagot Amerikából Európába. A konvojokra gyakran vadásztak német tengeralattjárók.
3. Együtt haladó járművek, amelyek időszakosan és véletlenszerűen kerültek egymás közelébe, és nagyjából azonos sebességgel haladnak együtt.
Az autópályán gyakran alakulnak ki konvojok. A konvojt elhagyja az egyik autó, és lekanyarodik az útról, mert célhoz ért. Az együtt kerékpározók konvojban haladnak az úton.
4. Régies: Kísérő társaság; fontos személyt vagy értéket követő és védő személyek, fegyveresek.
A király és konvoja megérkezett a várba. A selyemszállítmányt hosszú konvoj hozta.
Eredet [konvoj < angol: convoy (konvoj < védőkíséret) < francia: convoyer (védőkíséretet ad, együtt utazik) < latin: con- (együtt) + vio (utazik) < via (út)]
