Kalimpál szó jelentése
kalimpál (ige)
1. Kezét vagy lábát ide-oda lóbálja, lengeti; hadonászik, kapálódzik.
A padban ülő tanuló a kezeivel kalimpál, annyira jelentkezik felelésre. Az ágon ülő fiú a lábaival kalimpál a levegőben.
2. Tárgy a levegőben ide-oda forog, összevissza himbálózik, leng.
Ősszel a hulló falevelek kalimpálnak a levegőben. A szél néhány eldobott üres zacskót kap fel, azok kalimpálnak össze-vissza.
3. Hamisan vagy mesterségbeli tudás nélkül zongorázik; egy zeneművet rosszul játszva szólaltat meg a zongorán, orgonán.
A kántor néha csak kalimpál a mise közben. A zongorázni tanuló gyerek még csak kalimpál a hangszeren.
4. Szív szabálytalanul ver, erősen, gyorsan dobog.
A lány szíve az ijedtségtől kalimpál. A gyorsan rohanó ember szíve a nagy megerőltetéstől pár pillanatig kalimpál.
5. Régies: Cikkcakkos vonalban halad, tántorog egy megtaszított, vagy megbotlott, esetleg részeg ember, ritkán állat.
A lámpalázas színész a színpad szélén megbotolva kalimpál, amikor először a színre lép. A részeg menés közben kalimpál.
Eredet [kalimpál < kalimpa + -l (igeképző)]
