Kobalt szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Operátor (vitalap | szerkesztései) 2015. január 18., 09:52-kor történt szerkesztése után volt. (Szöveg cseréje – „--Pali” → „Lezárva:”)
kobalt (főnév)
1. Kémia, vegyipar: Ezüstfehér fém; kemény, törékeny, mágneses elem, amit főleg ötvözőanyagként és kék festékekben használnak (vegyjele: Co).
A kobalt vegyületeit általában tintákhoz, festékekhez és lakkokhoz használják fel. Az emlősöknek szükségük van kis mennyiségű kobaltra, mivel a kobalt a B12-vitamin alapja.
2. Kémia, vegyipar: Kék festék, amit ennek (1) a fémnek a vegyületeiből készítenek.
A csövet kobalttal vonják be. A kobalt jól megvédi a bevont felületet a külső hatásoktól.
3. Ásványtan: Bányászott érc, amelyben ez (1) az elem kinyerhető formában előfordul.
Az országban kobaltot is bányásznak. A kobalt gyakran fordul elő nikkellel együtt.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.
