Őszinte szó jelentése
őszinte (melléknév)
1. Nyíltan beszélő (személy), aki érzelmeit, gondolatait ferdítés, kertelés nélkül közli, kinyilvánítja mások előtt.
Az őszinte kritikának nem kell egyben sértőnek is lennie. Az őszinte szavakat nem mindig jó hallani.
2. Igazán átérzett (cselekvés, érzelem, magatartás, megnyilatkozás), amely szívből fakad és nem tettetett.
A két fiú őszinte barátságot érez egymás iránt. A fiú megvallotta a lánynak az őszinte érzéseit.
3. Régies: Becsületes (személy), aki ragaszkodik az igazmondáshoz, erkölcsi elvekhez és a tisztességes viselkedéshez.
A jó hírű vállalkozó őszinte ember, aki megbízható. Az őszinte mester keze alatt jó dolgozni, mert csak tisztesség tanulható tőle.
Eredet [őszinte < középmagyar: őszinte, őszintén (személyesen, saját magaként, ő saját színében) < ő (névmás) + szín (főnév I.) + -te (határozórag)]
