Konfrontál szó jelentése
konfrontál (ige)
1. Makacsul ellenszegül, nyakasan és rendszerint hosszabb időn át szembeszáll a másik akaratával, szándékával.
A kisgyerek az anyjával konfrontál, amikor hisztizik. A kamasz néha úgy érzi, hogy az egész világgal konfrontál, mert senki sem érti meg őt.
2. Nyíltan szemben áll két vagy több fél egymással, ami akár erőszakossá is válhat.
A két ország egymással konfrontál a határvitában. A vitatkozó felek közül az egyik egyre hevesebben konfrontál a másikkal, aki megpróbálja megőrizni nyugalmát.
3. Bátran és merészen szembenéz egy személlyel, helyzettel, körülménnyel, és nem retten meg tőle.
A sikeres ember konfrontál a felmerülő akadályokkal, és legyőzi őket. Az olyan főnök, aki nem konfrontál a beosztottaival, képtelen lesz kiadni egy olyan utasítást, amit végrehajtanak.
4. Egymással összehasonlít két vagy több tárgyat, dolgot a hasonlóság, az egymás közti viszony vizsgálatáért; összevet.
A könyvelő a számlákat konfrontálja a banki kivonattal. A fordítást konfrontálják az eredeti szöveggel.
5. Régies: Két személyt összehoz azzal a céllal, hogy az egyikkel megismételtesse egy korábbi állítását, amely a másik személlyel kapcsolatos; szembesít.
A nyomozó konfrontálta a gyanúsítottat a tanúval. A bíróság konfrontálja a feleket, és ítélkezik az ügyben.
Eredet [konfrontál < francia: confronter (szembesít) < latin: cum (vele) + frons (első rész < homlok)]
