Izotóp szó jelentése
izotóp (főnév)
Kémia, fizika: Kémiai elemváltozat, amelyik a periódusos rendszerben ugyanazon a helyen van, de tőle eltér az atommagjában levő semleges elemi részecskék (neutronok) számában.
Például: a hidrogénnek három izotópja van: Az egyik izotóp atommagjaiban egyáltalán nincsenek neutronok, csak 1 pozitív töltésű részecske (proton). A másik izotópban a proton mellett 1, a harmadik izotópban pedig 2 neutron található.
Van olyan elem is, amelynek nincs természetes izotópja. Ilyen például a nátrium és az alumínium. Az izotópok kémiai szempontból hasonlóan viselkednek, mert bennük a pozitív töltésű részecskék (protonok) és negatív töltésű részecskék (elektronok) száma azonos.
Eredet [izotóp < görög: iszosz (egyenlő, azonos) < toposz (hely)]
Megjegyzés: Az elnevezés alapja, hogy az izotóp ugyanarra a helyre tartozik az anyagok periódusos rendszerében, mint a nem-izotóp anyag.
Kifejezés
Radioaktív izotóp – (Fizika: egy elem olyan változata, amely radioaktív sugarakat bocsát ki).
Lezárva 7K: 2012. február 21., 16:31
