Kudarc szó jelentése

kudarc (főnév)

1. Sikertelenség ténye, állapota, amikor nem győzünk vagy nem érjük el azt, amit szerettünk volna; megvalósítandó cél, elérendő állapot, eredmény elmaradása; harc, háború, játék elvesztése.

A mérkőzésen a csatár minden próbálkozása kudarcba fulladt, nem sikerült egyszer sem a kapuba rúgnia a labdát. A sikeres ember nem adja fel a célját, ha bekövetkezik egy kudarc.

2. Sikertelen személy vagy dolog.

A buta gyerek az oktatás kudarca. A lámpalázas színpadra lépés maga volt a kudarc.

Eredet [kudarc < ómagyar: kudarc (megszégyenülés) < ősmagyar: kutyaarc (szégyen) < dravida: kotti (szégyen) < kuttu (meghajol)]

Megjegyzés: Az ősmagyarokról szóló feljegyzések említenek olyan esetet, amikor az elfogott ellenség orra hegyét levágták megszégyenítésül. (Innen ered a „kutyafejű tatár” kifejezés is.) A szó mégis csak hangzásával kapcsolódott a „kutya” szóhoz, és emiatt keveredett azzal. Hasonló logikájú társa: szégyenszem.

Lezárva 7K: 2012. május 29., 17:46