Ragasz szó jelentése
ragasz (főnév)
1. Sebfedő vászonszalag, amelynek egyik fele ragasztóanyaggal van bekenve. Kisebb seb lefedésére vagy kötés rögzítésére használható; ragtapasz.
Az anya a gyerek sebére ragaszt tesz. Az orvos a kötést egy csík ragasszal rögzíti.
2. Kiragasztott hirdetmény, amelyet nyilvános felületre: falra, kerítésre, hirdetőoszlopra helyeznek ki; falragasz.
A város a jelöltek ragaszaival van tele választások előtt. A fesztivál programját ragaszokon hirdetik a lakosságnak.
3. Régies: Tapadós kötőanyag; tárgyak, felületek egymáshoz rögzítésére használható keverék vagy vegyület, ami levegőn megszárad, megkeményedik.
Az asztalos ragasszal keni be az összeillesztendő farészeket. A nyúlós ragasz gyorsan megszárad.
4. Régies: Híg kötőanyag, amely homok, víz és oltott mész keverékéből készül épülő falak tégláinak megkötésére, és az elkészült falfelület, mennyezet bevakolására; habarcs, malter.
A házépítésnél helyben készítik a ragaszt. Ha a ragasz megszárad, kemény kötőanyag lesz belőle.
Eredet [ragasz < rag(ad) + -asz (főnévképző)]
