Karcol szó jelentése
karcol (ige)
1. Vonalszerű nyomot hagy egy hegyes eszköz, tárgy, kemény rész vagy köröm; úgy húz egy ilyen kemény hegyet egy darabon egy élőlény bőrén, egy testrészén vagy egy szilárd felületen, hogy ott vonalszerű kis nyomot hagy, bemélyedést váj, esetleg kisebb sérülést ejt rajta.
A korcsolya éle karcolja a jeget. A gyerek szöggel karcolja a falat. A tüske a bőrt karcolja.
2. Bemélyedő vonalat húz, így rajzol, ír egy helyre, kemény felületre.
A fiú egy szög hegyével betűt karcol a fába. A fiú egy késheggyel szívet karcol a kőre.
3. Művészet: Rézkarcot készít; tűvel egy rézlapba vonalakat váj, savas maratással kimélyíti azokat, és így sokszorosításra alkalmassá teszi a fémlapot.
A művész egy tájképet karcol. A művész kiváló festő, és kitűnően karcol is.
4. Átvitt értelemben: Torkot ingerel egy erős vagy csípős ital, étel, esetleg éles vagy hideg levegő, ritkán egy apró éles tárgy; csípi, marja.
Az erős pálinka karcol. A forró halászlében úszó erős paprika karcol.
Eredet [karcol < karc + -ol (igeképző)]
