Megbíz szó jelentése
megbíz (ige)
1. Egy tisztséget ad a hozzá tartozó jogkörrel együtt egy személynek, csoportnak; szóban vagy írásban ráruházza egy hatáskörrel járó feladat végzésének jogát és kötelezettségét.
Az igazgató helyettesét bízza meg a tárgyalás lefolytatásával. Az államfő a választásokon győztes párt jelöltjét bízza meg kormányalakítással.
2. Felszólít rá egy alárendelt szervet, személyt, hogy végezze vagy végeztesse el; utasítást ad neki, hogy gondoskodjon róla.
Az ezredes megbízza az őrnagyot, hogy takaríttassa ki a laktanyát, mert egy tábornok jön látogatóba. A szakács megbízza a kuktát, hogy ügyeljen a levesre, hogy az ki ne fusson a fazékból.
3. Megkér rá egy családtagot, barátot, jó ismerőst, hogy végezze el, gondoskodjon róla.
A lány megbízza a szüleit, hogy vegyék fel helyette a telefont. Az apa megbízza a fiát, hogy adja fel a postán a levelet.
Eredet [megbíz < meg- (igekötő) + bíz]
