Kukac szó jelentése
kukac (főnév)
1. Rovarlárva; petéből kifejlődő csupasz, láb nélküli lárva, ellentétben a hernyóval.
Az almában kukacot talált a gyerek. A kukacok ellepték a gyümölcsfát.
2. Giliszta, amely a gyűrűsférgek törzsébe tartozó szárazföldi vagy édesvízi állat, amely a testén átszűrt talajból szedi ki a tápanyagokat.
A kukacot horgászásra csaliként használják. Eső után a kukacok ellepik a járdát.
3. Átvitt értelemben: Gyerek vagy kiskamasz, aki fejletlen, vézna legényke vagy lányka.
A kis kukac fenekén még ott a tojáshéj, de már a lányokon jár az esze. – Mit keresel itt, te kukac? – néz rá a srácra az idősebb suhanc.
4. Népies: Kisfiú hímvesszője, fejletlen nemi szerve.
Az anya a kukacot is megmossa fürdetéskor. – Ne nyúlj koszos kézzel a kukacodhoz.
Eredet [kukac < középmagyar: kukac < ómagyar: kukac (kukac, kunkorodó) < ősmagyar: kókot (görbe) < dravida: kokkatti (görbe)]
Lásd még: kuka (főnév II.) + -c (főnévképző)]
