Határterület szó jelentése
határterület (főnév)
1. Országokat elválasztó tájék; az ország széle mentén elterülő vidék.
A középkorban a határterületen várak álltak. A várakból lovas őrjáratok járják a határterületet.
2. Lakosság, amely az ország szélén él.
Az egész határterület felfegyverkezik a betolakodók ellen. A határterület sokat szenved az állandósult csetepaték miatt.
3. Átvitt értelemben: Közös rész; két vagy több tárgykör, tudomány vagy tudományág területének egymással érintkező része.
A biokémia a kémia és a biológia határterületét kutatja és tárgyalja. A nyelvészetnek és a történelemnek is megvan a saját határterülete.
4. Átvitt értelemben: Kevésbé jelentős rész; egy tárgykör, tevékenység kevésbé jellegzetes, értékben vagy jelentőségben háttérbe szoruló része.
Az irodalom határterületén található a szórakoztató irodalom. A hivatásos művészek szerint a művészet határterületen az amatőrök állnak.
