Bejárat szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Operátor (vitalap | szerkesztései) 2015. január 18., 09:44-kor történt szerkesztése után volt. (Szöveg cseréje – „--Pali” → „Lezárva:”)
bejárat (főnév)
1. Keresztülhaladást biztosító átjáró. Gyakran nyitható-zárható eszközzel ellátott nyílás, amelyen keresztül egy belső vagy elkülönült helyre juthatunk.
A vár bejárata egy nagy kapu, amelyen keresztül kocsik is behajthattak a várudvarra. A lakás bejárata olyan ajtó, amely a lépcsőházra nyílik. A barlang bejárata egy szűk nyílás, amin alig fér keresztül egy felnőtt ember. A kert bejáratához egy gyalogút vezet.
2. Régies: Bejutási lehetőség egy helyhez vagy személyhez; engedély a belépésre; bejárás.
A főminiszternek szabad bejárata van a királyhoz. A hatalmasságokhoz nem könnyű a bejárat.
Eredet [bejárat < be- (igekötő) + jár + -at (főnévképző)]
