Nyavalyás szó jelentése
nyavalyás (melléknév)
1. Átvitt értelemben: Sok nyomorúsággal teli, bajos (állapot, idő, időszak).
A háború alatt nyavalyás viszonyok között élnek az emberek. Az ember bízik abban, hogy egyszer a nyavalyás időnek vége lesz.
2. Átvitt értelemben: Erkölcsileg értéktelen (személy), aki megvetésre vagy bosszankodásra ad okot.
Egy nyavalyás emberrel nem tanácsos együvé tartozni. Egy nyavalyás alakban nem lehet megbízni.
3. Átvitt értelemben: Rossz, gyenge minőségű (holmi, tárgy, dolog), ami nem/alig használható a céljának megfelelően.
A férfi egy nyavalyás zsebkéssel akarja felszeletelni a szalonnát. A nyavalyás penge azonban nem vág, hanem csak nyiszál.
4. Átvitt értelemben: Betegségre hajlamosító (időjárás, időszak), amikor könnyen lehet fertőző betegséget kapni.
A nedves, nyavalyás hetek alatt sokat esik az eső. A nyavalyás ködös időben gyakran megfáznak az emberek.
5. Népies: Betegségben szenvedő (személy).
A nyavalyás gyerek az ágyat nyomja. A nyavalyás öregember megint sokat köhög.
6. Régies, népies: Görcsös rohamokban szenvedő (személy), akinek olyan lelki eredetű betegsége van, amely hirtelen beálló görcsös rohamokkal és az öntudat egyidejű elvesztésével jár.
A nyavalyás ember hirtelen összeesik. A nyavalyás gyerek a roham elmúltával ismét egészségesnek tűnik.
Eredet [nyavalyás < nyavalya + -s (melléknévképző)]
