Bég szó jelentése
A lap korábbi változatát látod, amilyen Paloca (vitalap | szerkesztései) 2014. szeptember 18., 16:37-kor történt szerkesztése után volt.
bég, bej (főnév)
1. Történelmi: Török méltóság; a basák fiainak, kisebb kerületek kormányzóinak vagy más, az állami hivatalnoknál magasabb, a basánál alacsonyabb rangú személyeknek a címe.
A török uralkodók 1383 előtt még bejek voltak. A budai basa legjobb barátját nevezte ki az új kecskeméti bégnek.
2. Történelmi: Török elöljáró címet, méltóságot viselő személy.
A keresztény fiú beleszeretett a bég lányába. A portyázáskor elrabolt foglyot a bég elé hurcolták.
Eredet [bég < középmagyar: bég (török elöljáró) < török: beg, bej (úr, nemes)]
bég (ige)
Bárány be-e hangot hallat.
Bég a nyáj, miközben tereli őket a puli. Legelés közben nem bég a birka.
Eredet [bég < be-e (hangutánzó) + -g (igeképző)]
Lezárva 7K: 2011. április 4., 17:45
