Közbe szó jelentése
közbe- (igekötő)
1. Sorrendet, folyamatot megszakítva végzett cselekvést jelez.
Át akartam menni a zebrán, de közbeszólt egy rendőr. A két gyerek már veszekedett, amikor közbelépett anya.
2. Személyek, dolgok által két oldalról határolt helyre, pozícióba, időbe; úgy, hogy része, részese legyen.
Egy nagyobb kosarat is közbeékeltek a csomagtartóban a csomagok között. A sorfalban sikerült közbeállnia az ellenfél egyik játékosának is.
3. Időt, folyamatot, sorrendet megszakító.
Egy néző a közbekiáltásával megzavarta az előadást. A közbeavatkozás megmentette az életét.
4. Véget érve; jelzi, hogy a beszéd vagy írás idejére befejeződik az említett cselekvés, történés.
Közbeszólt az időjárás. Hétfőre közbeiktatnak egy megbeszélést.
Eredet [közbe < ómagyar: közbe (két dolog közé) < köz (főnév I.)]
