Feudális szó jelentése
feudális (melléknév)
1. Történelmi: Földbirtok alapú, hűbéri (társadalmi rendszer, hatalom, nemesség), ahol a földbirtokosok (az uralkodó osztály) a földbirtokuk nagysága szerint részesedtek a hatalomból.
A feudális társadalom fő termelési formája a mezőgazdaság volt. A legnagyobb feudális főúr a király volt, hatalmának teljében neki voltak a legnagyobb földbirtokai is.
2. Történelmi: A földbirtok alapú társadalmi rendszerre jellemző, azzal kapcsolatos (viszony, társadalom, úr, függőség, termelés, gondolkodásmód).
A feudális gondolkodás a földben látta az igazi értéket. A falvakban sokáig éltek a feudális viszonyok az emberek között. A feudális rendszer azért hívható hűbérinek, mivel a földbirtokos azért kapta a birtokot örökölhető tulajdonként, mert hűséggel tartozott annak, akitől (általában a királytól) kapta.
3. Átvitt értelemben: A tekintélyt előtérbe helyező (viszony, társadalmi helyzet); a rokoni kapcsolatokat, az ismeretséget előtérbe helyező (állapot, helyzet), amely emlékeztet a régi hűbéri viszonyokra.
A kevésbé polgárosodott társadalmakban ma is előfordulnak még feudális viszonyok. A pártvezér feudális vezetési stílust valósít meg, ahol a saját tekintélye a legnagyobb érv.
Eredet [feudális < latin: feudalis (hűbéri) < feudum (hűbéri birtok) < germán: fehu-od (fizető birtok) < faihu (vagyon)]
