Fondor szó jelentése
fondor (melléknév)
1. Régies: Ravaszul ármánykodó (személy, csoport), aki alattomosan cselt sző, mást bajba kever.
A lakájról kiderült, hogy fondor ember, aki az ura háta mögött ellene ármánykodott. A fondor „barátok” előbb-utóbb kimutatják igazi természetüket.
2. Régies: Ravaszul ármánykodó személyre jellemző (viselkedés), vele kapcsolatos, tőle származó (kijelentés, megnyilatkozás, tett).
A fondor lelkületű hízelgő ember kezdetben nagyon megtévesztő módon viselkedik. A társaságban csak egy ember vette észre a beszólás fondor élét.
3. Régies: Ármánykodással teli (helyzet, állapot).
A rossz tapasztalatok miatt az embernek egyre inkább meggyőződésévé válik, hogy fondor világban élünk. A erkölcsileg romboló filmek fondor helyzetekbe csöppentik a szereplőiket, ahonnan nincs visszaút, bárhogy döntenek is.
Eredet [fondor < ómagyar: fondor < fodor (tekervényes) < ősmagyar: pödör]
