Gumó szó jelentése
gumó (főnév)
1. Megvastagodott gyökér vagy föld alatti szár (de nem hagyma), amely gömbölyű vagy gömbölyded alakú, és a táplálék felhalmozására és ivartalan szaporodásra szolgál.
A burgonya gumója fontos táplálék is. A dália gumójáról szaporítható. A retek felszeletelt gumóját szendvics mellé fogyasztjuk.
2. Növénytan: Kisebb-nagyobb csomósodás a hüvelyesek gyökerein, amely baktériumok hatására keletkezik.
A lóhere, lucerna gyökerének gumói nitrogént kötnek meg a földből. A földből kifordított gyökereken jól látszanak a gumók.
3. Népies: Fás, kérges dudor, amely alvó rügy rendellenes fejlődése következtében fák törzsén vagy ágain keletkezik.
A gyümölcsfa rügyeinek helyén itt-ott gumók lettek. A gazda levágta azokat az ágakat, ahol sok lett a gumó.
4. Átvitt értelemben: Kisebb kemény daganat az emberi vagy állati testen; csomó.
Az anya kisebb gumókat vett észre a gyerek nyakán, ezért elvitte orvoshoz. A fertőzés miatt megduzzadt nyirokmirigyek látszódnak gumóként a hónaljban.
5. Régies, elavult, vadászat: A nyúl rövid farka.
A vadász már csak a sűrűben eltűnő gumót látta. Az üregből csak a nyúl gumója látszott ki.
Eredet [gumó < gomoly]
