Cölömp szó jelentése
cölömp (főnév)
1. A kútgém nehezéke; kolonc. A gémeskút nyelének hátuljára kötött tuskó vagy kő azért, hogy a vízzel telt vedret könnyebben lehessen felhúzni.
A cölömp segítette a pásztort a marhák itatásához szükséges vízzel teli nehéz vödrök felhúzásban. A cölömp nem volt elég nehéz, hogy a színültig teli vödröt egy nő is felhúzhassa.
2. Nagy fadarab, amit némely háziállat nyakába akasztanak, amely akadályozza a futásban.
A tehenek nyakában cölömp lógott. A cölömptől még lassan sétálva békésen legelhet az állat.
3. Átvitt értelemben: Akadályozó személy, aki tétlenségével, a kitűzött céllal ellentétes tevékenységével, akadékoskodásával hátráltatja, késlelteti egy cél elérését, folyamat fejlődését, kívánt hatás érvényesülését.
– Ne lábatlankodj itt cölömpként! – szólt a körülötte lábatlankodó gyerekre a cipészmester. A kis cölömp mégse ment el, továbbra is ott járkált, tett-vett, kérdezgetett a műhelyben.
Eredet [cölömp < középmagyar: cölönk, kölönc (kolonc)]
